Berkovics Emőke tojásfestőnél jártunk

„A tojásírás türelemre tanított”

Valóságos kis múzeum a zalaszántói ház egyik helyisége, amit Emőke párja viccesen csak Berkovics Emőke emlékszobának hív. Nagyjából 1000 darabot számlál a festett tojásokból álló gyűjtemény, így mindegy milyen évszak van, náluk mindig alap a húsvéti hangulat.

A tojásfestésre-, írásra leginkább éjszaka vagy hajnalban jut idő, hisz Emőkének van fő foglalkozása is, óvónő, és persze a családja is igényt tart rá. Csaknem tíz éve tartó szenvedélye azonban igazi hivatás lett, főleg mióta megkapta a tárgyalkotó népi iparművész címet, és amióta ő az Országos Tojásdíszítők Egyesületének elnöke. „Csaknem hatvan tagunk van, nemcsak Magyarország területéről, de a határon túlról is csatlakoztak hozzánk. Mindenfelé visszük azt a tudást, tapasztalatot, ami a sok év alatt összegyűlt – mondja Emőke. – A méhviaszos tojásírásnak különféle technikái vannak, én régebben többnyire festettem, autodidakta módon sajátítottam el a fortélyokat. Ahogy megismerkedtem más tojásírókkal, úgy ismertem meg a különféle tájegységek mintáit. Az a tervem, hogy legyen egy olyan gyűjteményem, ami lefedi a Kárpát-medence teljes mintavilágát. Mostanában a hucul díszítésbe vetettem bele magam, ami nagyon bonyolult, és végre megy már a sárközi minta is. Nemrég tanultam meg a gömöri technikát, amit lehet gombostűfejjel, lúdtollal vagy akár fogpiszkálóval is készíteni. A folyamat végén méhviaszozás helyett aranyporral polírozzuk át a tojásokat. A lányok, asszonyok nagyon szeretik a csillogó darabokat!”

Mielőtt Emőke belefog a festésbe, alaposan átvizsgál minden tojást, mert a héjakon egy hajszálrepedés sem lehet. Van hófehér, halványbarna, barna, sőt, fekete tojása is, de az arakuna tyúké például halványtürkizben játszik. Több tucat tyúkja van, gyűjti a különleges fajtákat. „Nemrég kerültek a házhoz itáliai tyúkok is, hogy legyenek fehér illetve halvány vajszínű tojásaim, és egy ideje tartok libákat, a nagyobb méret miatt. Rájöttem, hogy sokat lehet tanulni abból, ha az elejétől végigkísérem a tojás életét, ráadásul így nem is kerül pecsét a héjára.”

Bár főleg húsvét táján sokan szeretnének venni tőle hímes tojást, Emőke számára nem az eladás a legfőbb tevékenység, hanem az oktatás és a kiállításokon való részvétel. Rengeteg helyre hívják előadást és gyakorlati oktatást tartani, és egyre több múzeum is bejelentkezik, hogy bővítse a gyűjteményét egy-egy népi iparművészeti alkotással. „Az egyesülettel épp most ünnepeljük a tízéves jubileumunkat, kiírtunk egy pályázatot, amire 700 tojás érkezett, nemcsak itthonról, de a környező országokból is. A Hagyományok Háza ad otthont a kiállításnak, de voltam Debrecenben, megyek Zágrábba, Sümegre, Keszthelyre – az egész húsvét előtti időszak erről szól.”

Nincs nap, hogy Emőke ne fogna a kezébe tojást, dolgozik vastag falú strucctojáshéjjal is, azokból ékszereket készít. Eleinte, ahogy viccesen fogalmaz, gyakran ettek rántottát, mert a tojások többször is széttörtek készítés közben. Így sajnos nincs meg a legelső elkészült darab sem, mert évekkel ezelőtt, éppen egy vele készült riportban a földre ejtette.

Balaton Fejlesztési TanácsBalatonBIKE365Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány