Ahol az írók is otthon voltak, vannak…

Jókai Mór Balatonfüreden talált otthonra

Ha a magyar irodalom és a Balaton kapcsolatáról beszélünk, aligha lehet megkerülni Jókai Mór nevét. Jókai 1857-ben járt először Balatonfüreden, és a város annyira megfogta, hogy később egyik kedvenc balatoni tartózkodási helye lett. A füredi villa nem egyszerű nyaraló volt számára: itt is dolgozott, vendégeket fogadott, ráadásul a tó látványa írói képzeletének is fontos része lett. A villa ma emlékmúzeum, így Füreden ma is felkereshető az a hely, ahol Jókai életének utolsó évtizedeihez szorosan hozzátartozott a Balaton.

Karinthy Frigyes és a nyüzsgő Siófok

Egészen más Balaton vonzotta Karinthy Frigyeset. Neki Siófok jelentette a nyári szabadságot. A két világháború közötti időszakban rendszeresen visszatért ide családjával, és sokszor a Vitéz-féle panzióban szállt meg. Ez nem valamiféle csendes, elvonulós alkotótábor volt. A Karinthyék körül kialakult társaság inkább hangos, zsúfolt és bohém közösségként működött. Az író művészbarátaival – köztük Hunyady Sándorral és Rejtő Jenővel – vendéglőkben üldögélt, kártyázott, sétált, fürdött, esténként pedig a kaszinóban kötött ki. Számára tehát a Balaton nem feltétlenül a magányos alkotás helye volt, inkább maga az élet: emberekkel, zajjal, humorral, szerelmekkel és kisebb-nagyobb családi drámákkal.

Szabó Lőrinc a déli part szerelmese

Szabó Lőrinc talán minden más magyar költőnél többféle balatoni tájhoz kötődött. Járt Balatonbogláron, Balatonföldváron, Ábrahámhegyen, Füreden és Tihanyban is. A déli part különösen fontos volt számára: Balatonföldvárhoz kapcsolódik egyik legismertebb balatoni verse, A földvári mólón. A tó ugyanakkor nem csupán táj, hanem az érzelmek helyszíne is volt számára. Hosszú, titkos szerelmi kapcsolata Korzáti Erzsébettel szorosan összefonódott a Balatonnal. Találkozásaiknak Földvár és Hévíz is fontos helyszíne lett. Élete utolsó időszakában Tihanyban, Illyés Gyula közelében töltött időt, és itt fejezte be többek között a Tücsökzene egy részét, de itt dolgozott A huszonhatodik év szonettjein is. Illyés visszaemlékezése szerint a költőt egyszerűen „a táj alkotóeleme” vonzotta a tóhoz.

Németh László és Balatonföldvár

Az író a földvári Petőfi Sándor utca 14. alatti, egykori Eliette-villában nyaralt gyakran a feleségével, Démusz Ellával. Az épületen elhelyezett emléktábla Németh László mellett azt is megörökíti, hogy Babay József és Illyés Gyula is megfordult, illetve pihent itt. Ez egy nagyon érdekes pontja Földvár történetének, mert egyetlen villa révén több jelentős 20. századi magyar író életútja találkozik a településsel.

Illyés Gyula és a tihanyi menedék

Illyés Gyula számára Tihany volt az egyik legfontosabb balatoni menedék. Nyaralója nemcsak családi pihenőhely, hanem valóságos irodalmi találkozópont is lett. Illyés Balatonról alkotott képe is túlmutatott a nyári idillen. A tó számára kulturális és lelki táj volt, amelyről Reismann Jánossal közösen könyvet is készített. Talán ezért is különös, hogy a Balatonhoz kötődő írók között milyen gyakran bukkan fel Tihany: mintha a félsziget egyszerre kínálta volna a magányt és a társaságot, a természetet és az irodalmi életet.

Nemes Nagy Ágnes és a szigligeti alkotóvilág

A Balaton északi partjának egyik legfontosabb irodalmi helyszíne Szigliget. A település alkotóháza évtizedeken keresztül írók és költők egyik kedvelt találkozóhelye volt. Nemes Nagy Ágnes sok időt töltött ott. Annak ellenére, hogy egyik versének egyszerűen Balaton a címe, költészetében inkább a Balatonnál megélt élmények, mintsem a tó konkrét leírása dominál. Szigliget különleges helyet foglal el a magyar irodalomtörténetben: itt nem egyetlen író „saját” Balatonjáról beszélhetünk, hanem egy egész alkotói közösségéről.

Pilinszky János Balatonkenesén vonult vissza

Pilinszky János nyaralója Kenesén, a Fürdő utcában volt, a házon ma emléktábla áll. Míg Siófok Karinthy számára a társasági életet, Tihany Illyésnek és Szabó Lőrincnek a szellemi menedéket jelentette, addig Balatnkenese Pilinszky balatoni történetében inkább az elvonulás és a szemlélődés helyszíneként jelenik meg.

Örkény István és a Balaton hullámai

Örkény István másképp „használta” a Balatont, mint a többiek: ő hajózott rajta. Gyakran szállt vízre az Addio III fedélzetén, és a tó szeretete írásaiban is megjelent. A tó nem csak a partról nézve volt érdekes, a hajózás, a víz, a mozgás és a perspektíva számára sajátos élményt adott.

Széchenyi Zsigmond a „földvári gyermek”

A világhírű vadász, utazó és író kapcsolata Balatonföldvárral mélyebb egy egyszerű nyaralásnál: gyermekkorának fontos helyszíne volt a Kulipintyó, családjának itteni villája. Saját visszaemlékezéseiben is felidézte a Széchenyi család földvári villáit és gyermekkori emlékeit. Természetesen a kapcsolatot ma emléktábla is őrzi. Turisztikai szempontból azért érdekes, mert Széchenyi Zsigmond személyében egyszerre jelenik meg az irodalom, az utazás, a természet, a vadászat, az arisztokrata életforma és a régi Földvár világa.

Térey Jánosnál a Balaton, mint identitás és emlékezet jelenik meg

A Káli holtak című regény fő tere a Káli-medence, ahol fontos a természethez, a tájhoz és a turizmushoz való viszony. Vicces, elgondolkodtató, történet a történetben könyv… Egy friss irodalomtörténeti tanulmány szerint a Káli holtakban a természeti táj az emberi élet és önmegértés egyik legfontosabb terepe.

Kiss Noéminál a Balaton egyszerre trauma és szabadságvágy

A Balaton című kötet a másik következő olvasmány Térey után. A novellák nagy része az 1980-as évek Balatonját idézi meg: víkendházak, mólók, lángos, nádasok, szocialista nyaralás – de a felszín alatt titkok, halál, szegénység és családi traumák vannak. Különösen érdekes, hogy Kiss Noémi tudatosan szembefordul a Balaton idilli irodalmi hagyományával, nála a tó veszélyes, nyugtalanító hely is lehet.

Szálinger Balázsnál a Balaton szülőföld és kulturális táj

Szálinger Balázs verseiben a Balaton nem egyszerű nyaralóhely, hanem történelmi és személyes tér. Érdemes a balatoni verseit együtt nézni azzal, ahogy a kortárs költészetben a „magyar tenger” hagyományát átértelmezi.

Erdős Virág elszakad a balatoni romantikától

A legszebb vers személyes élményen alapul, de megjelenik benne az irónia és a jelen társadalmi valósága. A verset egy balatonfüredi nyaralás ihlette, és nagyon érdekes ellenpontja a klasszikus balatoni romantikának: hétköznapibb, ironikusabb, kevésbé „képeslap-Balaton”.

Háy Jánosnál a Balaton élettörténet

Az Ötvenévnyi utazás című írás szerepel az új, Utazás a Balatonom körül antológiában, ahol a róla szóló ismertetés szerint ötven év balatoni emlékeit idézi fel. Itt az a gondolat érhető tetten, hogy nem maga a tó változott meg az évek alatt, hanem mi változunk meg mellette. A nemrég megjelent Utazás a Balatonom körül egyébként egy kortárs irodalmi Balaton-térkép olyan szerzőkkel, mint Cserna-Szabó András, Nyáry Krisztián, Parti Nagy Lajos vagy Ugron Zsolna.

És még… 13 film, amit a Balatonnál forgattak

Liliomfi (1954) – Badacsony,

Balatongyörök, Balatonszepezd, Szigliget

Hintónjáró szerelem (1955) – Szigliget, Balatongyörök

Éjfélkor (1957) – Tihany

Noszty fiú esete Tóth Marival (1960) – Szigliget

Pogány Madonna (1980) – Tihany, Balatonföldvár

Zimmer Feri (1998) – több balatoni helyszín

Szélcsend (2009) – Balatonalmádi, Balaton

A szépfiú (2012) – Tihany

Die Hard – Drágább, mint az életed (2013) – Hajmáskér, a Balaton közelében

A kém (2015) – Tihany és a Balaton környéke

Szárnyas fejvadász 2049 (2017) – Inota, a Balaton közelében

Nyugati nyaralás (2022) – több balatoni helyszín

Együtt kezdtük (2022) – Badacsony, Balaton-felvidék