Ahol az írók is otthon voltak, vannak…
A Balaton, mint irodalmi találkozóhely
A Balaton nemcsak a fürdőzők, vitorlázók és nyaralók számára különleges hely. A magyar irodalom számos nagy alakja szemében a tó egyet jelentett a szabadsággal, a nyárral, a szerelemmel – vagy éppen az alkotás nyugalmával. Volt, aki a pezsgő Siófokot szerette, más a tihanyi csendet kereste, és akadt olyan is, akinek egyetlen balatoni móló egész költészetet jelentett.
Jókai Mór Balatonfüreden talált otthonra
Ha a magyar irodalom és a Balaton kapcsolatáról beszélünk, aligha lehet megkerülni Jókai Mór nevét. Jókai 1857-ben járt először Balatonfüreden, és a város annyira megfogta, hogy később egyik kedvenc balatoni tartózkodási helye lett. A füredi villa nem egyszerű nyaraló volt számára: itt is dolgozott, vendégeket fogadott, ráadásul a tó látványa írói képzeletének is fontos része lett. A villa ma emlékmúzeum, így Füreden ma is felkereshető az a hely, ahol Jókai életének utolsó évtizedeihez szorosan hozzátartozott a Balaton.
Karinthy Frigyes és a nyüzsgő Siófok
Egészen más Balaton vonzotta Karinthy Frigyeset. Neki Siófok jelentette a nyári szabadságot. A két világháború közötti időszakban rendszeresen visszatért ide családjával, és sokszor a Vitéz-féle panzióban szállt meg. Ez nem valamiféle csendes, elvonulós alkotótábor volt. A Karinthyék körül kialakult társaság inkább hangos, zsúfolt és bohém közösségként működött. Az író művészbarátaival – köztük Hunyady Sándorral és Rejtő Jenővel – vendéglőkben üldögélt, kártyázott, sétált, fürdött, esténként pedig a kaszinóban kötött ki. Számára tehát a Balaton nem feltétlenül a magányos alkotás helye volt, inkább maga az élet: emberekkel, zajjal, humorral, szerelmekkel és kisebb-nagyobb családi drámákkal.
Szabó Lőrinc a déli part szerelmese
Szabó Lőrinc talán minden más magyar költőnél többféle balatoni tájhoz kötődött. Járt Balatonbogláron, Balatonföldváron, Ábrahámhegyen, Füreden és Tihanyban is. A déli part különösen fontos volt számára: Balatonföldvárhoz kapcsolódik egyik legismertebb balatoni verse, A földvári mólón. A tó ugyanakkor nem csupán táj, hanem az érzelmek helyszíne is volt számára. Hosszú, titkos szerelmi kapcsolata Korzáti Erzsébettel szorosan összefonódott a Balatonnal. Találkozásaiknak Földvár és Hévíz is fontos helyszíne lett. Élete utolsó időszakában Tihanyban, Illyés Gyula közelében töltött időt, és itt fejezte be többek között a Tücsökzene egy részét, de itt dolgozott A huszonhatodik év szonettjein is. Illyés visszaemlékezése szerint a költőt egyszerűen „a táj alkotóeleme” vonzotta a tóhoz.
Illyés Gyula és a tihanyi menedék
Illyés Gyula számára Tihany volt az egyik legfontosabb balatoni menedék. Nyaralója nemcsak családi pihenőhely, hanem valóságos irodalmi találkozópont is lett. Illyés Balatonról alkotott képe is túlmutatott a nyári idillen. A tó számára kulturális és lelki táj volt, amelyről Reismann Jánossal közösen könyvet is készített. Talán ezért is különös, hogy a Balatonhoz kötődő írók között milyen gyakran bukkan fel Tihany: mintha a félsziget egyszerre kínálta volna a magányt és a társaságot, a természetet és az irodalmi életet.
Nemes Nagy Ágnes és a szigligeti alkotóvilág
A Balaton északi partjának egyik legfontosabb irodalmi helyszíne Szigliget. A település alkotóháza évtizedeken keresztül írók és költők egyik kedvelt találkozóhelye volt. Nemes Nagy Ágnes sok időt töltött ott. Annak ellenére, hogy egyik versének egyszerűen Balaton a címe, költészetében inkább a Balatonnál megélt élmények, mintsem a tó konkrét leírása dominál. Szigliget különleges helyet foglal el a magyar irodalomtörténetben: itt nem egyetlen író „saját” Balatonjáról beszélhetünk, hanem egy egész alkotói közösségéről.
Pilinszky János Balatonkenesén vonult vissza
Pilinszky János nyaralója Kenesén, a Fürdő utcában volt, a házon ma emléktábla áll. Míg Siófok Karinthy számára a társasági életet, Tihany Illyésnek és Szabó Lőrincnek a szellemi menedéket jelentette, addig Balatnkenese Pilinszky balatoni történetében inkább az elvonulás és a szemlélődés helyszíneként jelenik meg.
Örkény István és a Balaton hullámai
Örkény István másképp „használta” a Balatont, mint a többiek: ő hajózott rajta. Gyakran szállt vízre az Addio III fedélzetén, és a tó szeretete írásaiban is megjelent. A tó nem csak a partról nézve volt érdekes, a hajózás, a víz, a mozgás és a perspektíva számára sajátos élményt adott.
Térey Jánosnál a Balaton, mint identitás és emlékezet jelenik meg
A Káli holtak című regény fő tere a Káli-medence, ahol fontos a természethez, a tájhoz és a turizmushoz való viszony. Vicces, elgondolkodtató, történet a történetben könyv… Egy friss irodalomtörténeti tanulmány szerint a Káli holtakban a természeti táj az emberi élet és önmegértés egyik legfontosabb terepe.
Kiss Noéminál a Balaton egyszerre trauma és szabadságvágy
A Balaton című kötet a másik következő olvasmány Térey után. A novellák nagy része az 1980-as évek Balatonját idézi meg: víkendházak, mólók, lángos, nádasok, szocialista nyaralás – de a felszín alatt titkok, halál, szegénység és családi traumák vannak. Különösen érdekes, hogy Kiss Noémi tudatosan szembefordul a Balaton idilli irodalmi hagyományával, nála a tó veszélyes, nyugtalanító hely is lehet.
Szálinger Balázsnál a Balaton szülőföld és kulturális táj
Szálinger Balázs verseiben a Balaton nem egyszerű nyaralóhely, hanem történelmi és személyes tér. Érdemes a balatoni verseit együtt nézni azzal, ahogy a kortárs költészetben a „magyar tenger” hagyományát átértelmezi.
Erdős Virág elszakad a balatoni romantikától
A legszebb vers személyes élményen alapul, de megjelenik benne az irónia és a jelen társadalmi valósága. A verset egy balatonfüredi nyaralás ihlette, és nagyon érdekes ellenpontja a klasszikus balatoni romantikának: hétköznapibb, ironikusabb, kevésbé „képeslap-Balaton”.

Háy Jánosnál a Balaton élettörténet
Az Ötvenévnyi utazás című írás szerepel az új, Utazás a Balatonom körül antológiában, ahol a róla szóló ismertetés szerint ötven év balatoni emlékeit idézi fel. Itt az a gondolat érhető tetten, hogy nem maga a tó változott meg az évek alatt, hanem mi változunk meg mellette. A nemrég megjelent Utazás a Balatonom körül egyébként egy kortárs irodalmi Balaton-térkép olyan szerzőkkel, mint Cserna-Szabó András, Nyáry Krisztián, Parti Nagy Lajos vagy Ugron Zsolna.
És még… 13 film, amit a Balatonnál forgattak
Liliomfi (1954) – Badacsony, Balatongyörök, Balatonszepezd, SzigligetHintónjáró szerelem (1955) – Szigliget, Balatongyörök
Éjfélkor (1957) – Tihany
Noszty fiú esete Tóth Marival (1960) – Szigliget
Pogány Madonna (1980) – Tihany, Balatonföldvár
Zimmer Feri (1998) – több balatoni helyszín
Szélcsend (2009) – Balatonalmádi, Balaton
A szépfiú (2012) – Tihany
Die Hard – Drágább, mint az életed (2013) – Hajmáskér, a Balaton közelében
A kém (2015) – Tihany és a Balaton környéke
Szárnyas fejvadász 2049 (2017) – Inota, a Balaton közelében
Nyugati nyaralás (2022) – több balatoni helyszín
Együtt kezdtük (2022) – Badacsony, Balaton-felvidék


