Bejgliturizmus a Balaton körül
A diósat és mákosat egyelőre nem lehet letaszítani a trónról
Az ünnepek két kihagyhatatlan édessége a szaloncukor és a bejgli. Ez utóbbi esetében nagy a verseny az ízek közt, de rendületlenül a diós és a mákos a sláger. Hogy milyen fajtából adnak még el sokat a Balaton körül, a következő bejgli körképből kiderül. Azt is megtudhatjuk, hogy a bejgliturizmus fontos gasztronómiai érték a régióban.
„A bejglituristák egyik jellemzője, hogy többnyire egy napot töltenek a Balatonnál, és az átlagnál többet költenek a cukrászdákban. Ugyan a szállodai szobafoglalások számában nem jelennek meg, de fogyasztásukkal nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az év minden évszakában érdemes legyen nyitva tartaniuk a balatoni cukrászdáknak – nyilatkozta Fekete Tamás, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke. – A legtöbben 10.000 forint körül költenek, de nem ritka a többtízezres, akár 50.000 forint körüli vásárlás sem. Idén a bejgliturizmus az átlagnál korábban kezdődött a Balatonon, vannak olyan cukrászdák, ahol már november elején leadták rendelésüket azok, akik éppen a régióban kirándultak, máshol az online rendelések száma növekedett meg a tavalyi időszakhoz képest. Sokan az online vásárlók közül egyébként személyesen jönnek el a süteményért, mert így a vásárlást összeköthetik egy remek hétvégi kirándulással.”
A különleges bejglikre találhatunk bőven példát ebben a régióban. Van, ahol levendulával, máshol fügével, esetleg pekándióval és zöldalmával bolondítják meg a süteményeket. A balatongyöröki Promenád Kávéház cukrászmestere, Vadócz Jenő szerint azért növekszik a bejglituristák száma, mert egyre többen keresik a hagyományos kézműves termékeket, amelyek nagymértékben különböznek a hipermarketekben kapható tekercsektől. „Én például valódi vajjal dolgozom, és a töltelék is igazi mákból és dióból készül, azaz nagyon odafigyelünk a minőségre” – mondta a cukrászmester.

Hasonlóan vélekedik Balatonkenesén Eleven Lajos, az Eleven cukrászda tulajdonosa is, aki szerint is sokan jönnek a Balatonra bejglit vásárolni, hozzájuk Veszprémből és Budapestről érkezik a legtöbb kulináris turista, de náluk van karácsonyi sütis dobozos válogatás is. „A fő csapás természetesen náluk is a diós és a mákos, de fogy a diós-szilvásból, meggyes-mákosból, diós-fügésből és a már klasszikusnak számító gesztenyésből is. A régi törzsvendégek mellett újak is jönnek, de hirdetünk is sokat az FB-n és más médiumokban, mert nagyon erős a konkurencia a nagy áruházláncok képében, ahol rendkívül olcsón adják a bejglihez hasonló termékeket, és ez persze sokakat befolyásol. Azért mi a tavalyihoz hasonló mennyiségű rendelésre számítunk, hiszen ilyenkor többen hajlandók megfizetni a minőségű alapanyagokból készülő süteményeket, mi is ezzel próbáljuk a vendégeket megtartani.”

A balatonlellei Márton cukrászda tulajdonosa, Márton Lajos is azt mondja, hogy a diós és a mákos fogy legjobban, de ott van a dobogón a meggyes-mákos és nem sokkal hátrébb a gesztenyés is. Készítenek csokisat, csokis-marcipánost, szilvásat aszalt szilvából és lekvárból, zserbós bejglit, sőt, a cukorbetegek részére diabetikus mákost és dióst. „Volt olyan év, hogy szenteste is sütöttünk, mert jönnek a bejgliért Pécsről, Kaposvárról, Kanizsáról, sőt, Pestről is, talán mert nem adjuk drágán, és nagyon jó minőségű, minden a hagyományos recept szerint készül. Ilyentájt, az ünnepek előtt 4-5000 darabot adunk el. Az én kedvencem egyébként a zserbós, mert kicsit pikáns és nagyon finom benne a házi lekvár, amit természetesen mi főzünk.”
A tihanyi Apátsági Rege Cukrászdában nem ritka, hogy a bejglit díszcsomagolásan kínálják, itt az egyik legnagyobb sláger a diós-levendulás. Ebből több céges rendelést is felvesznek, mert sok helyen ezt kapják a dolgozók karácsonyi meglepetésként.
Siófokon a Dinasztia cukrászdában is nagyban zajlanak az ünnepi előkészületek. „Mivel idén az Év bejglije versenyt a hagyományos diós kategóriában a szekszárdi társvállalkozásunk nyerte, nálunk is kapható ez az aranyérmes sütemény. Mi is nyertünk korábban ezen a versenyen ínyenc kategóriában, így kihagyhatatlan a kínálatból az Adventi pirkadat nevű, vörös áfonyás bejgli mandulagrillázzsal és kardamomos fűszerezéssel – mondja Bán Tamás. – De kapható még például narancsos-gesztenyés és az én kedvenc ízem, az aszaltszilvás is. A bejgli alapvetően hagyományőrző, kézműves termék, kevésbé a fiatalok kedvence, de mi próbáljuk úgy reklámozni és a számukra is izgalmassá tenni, hogy ez nem valami száraz kalács, ahogy az emlékezetükben élhet, hanem ha jól van elkészítve, akkor nagyon finom karácsonyi sütemény.”
Éskovács Péter, a Balatoni Turizmus Szövetség tanácsadója szerint a bejgliturizmusnak nagy jövője lehet a régióban, hiszen egyre több turista érkezik ide a nyári időszakon túl is. „A bejgli, mint a magyar kultúra ikonikus eleme, tökéletesen illeszkedik a nyitott, négyévszakos Balaton elképzeléshez, azaz, hogy minden évszakban érdemes a térségbe látogatni a gasztronómiai, a kulturális vagy éppen az aktív pihenés élményeit keresve. A bejgliturizmus fejlesztéséhez érdemes volna elgondolkodniuk a vendéglátósoknak, a településeknek és a különböző turisztikai szervezeteknek is azon, hogy közös marketing stratégiával hogyan lehetne egységesen fellépni ebben az időszakban. Ezzel párhuzamosan fontos, hogy az eddigieknél is több legyen a minőségi termék, és ne csak az értékesítésre koncentráljanak a kulináris turizmusban érdekelt szereplők. Bejglikészítő workshopok, túrák és fesztiválok is segíthetnék például a nyitott Balaton négyévszakos kampányt.”


