„Csendes forradalom zajlik a tó körül”

A fogalom – mint majdnem minden jó dolog – Olaszországból indult a ’80-as években a slow food mozgalommal, ami elsősorban az étkezésre, vendéglátásra fókuszált. Az alapgondolat az, hogy ne csak nézzünk, rohanjunk, túl legyünk, hanem helyezkedjünk bele a jelenbe, éjük át az élményt és élvezzük ki minden pillanatát. Elmerülni a helyi hangulatban, emberekben, ízekben – ez volt az olaszok nagy találmánya. A lényeg a csend, a belső harmónia keresése és a természetközeliség, nem csoda, hogy a slow turizmus a gyaloglást, kerékpározást, vonatozást pártolja közlekedési formaként. A zsúfolt, nyári hónapokat helyett pedig a tavasz és az ősz felfedezésére invitál.

„A Balaton továbbra is rendkívül népszerű a turisták körében, de a régióban egyelőre inkább az északi parton nyert teret ez az utazási forma. A kisebb falvakban nincsen tömeg, a turizmus inkább élmény-, mint fesztiválalapú – mondja Fekete Tamás, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke. – Elmondható, hogy afféle csendes forradalom zajlik a tó körül, egyre több olyan utazó érkezik a régióba, akik kifejezetten a nyugalom miatt választják a Balatont, és nem csak a nyári főszezonban. Fontos tehát felismerni és észrevenni ezt a vendégkört is, azaz a tavasszal vagy ősszel túrázókat, kerékpározókat, borászatokat látogatókat, vagy azokat, akik csak napfürdőzni szeretnének egy kevésbé zsúfolt partszakaszon.”

Az északi part ebből a szempontból néhány fontosabb kiemelt régiója: a talán legnépszerűbb vagy inkább legismertebb Káli-medence, Kővágóörssel, Mindszentkállával, Köveskállal, Hegyestű környéke Zánkával és Balatonhenyével, Tihany belső részei elsősorban a levendulás túráknak köszönhetően, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. A déli partot kedvelők első számú célpontja pedig a csendes turizmust tekintve Somogybabod és Nikla környéke.

„Az ezt az utazási formát kedvelő vendégek nem feltétlenül költenek többet, mint a fesztivállátogatók, vásárlásaik azonban tudatosabbak: előnyben részesítik a helyi termelőket, az elvonulós, családi szálláshelyeket, az ökotudatos szolgáltatásokat és vendéglátást – mondja Éskovács Péter, a szövetség tanácsadója. – Az, hogy nem a nyári csúcsidőben érkeznek, segít kiegyensúlyozni a szezonális ingadozásokat. Mindez nemcsak újfajta balatoni élményeket kínál, de gazdasági stabilitást is adhat a régiónak, különösen akkor, ha a szolgáltatók felismerik a csendesebb, de annál hűségesebb turisták értékét.”