Csók István és a Balaton
Víztükör és végtelen kék ég…
Bár nem a Balaton mellett született, fiatal éveit sem ott töltötte, mégis a magyar tenger szerelmese lett. Csók István csaknem félezer képet festett a tóról, amelyek nagy része sajnos a második világháborút követően megsemmisült. A megmaradt munkák azonban híven tükrözik a Balaton iránti olthatatlan szeretetét.
Naplójegyzetiben leírta, hogy amikor a tavat festi szinte transzállapotba kerül. Órákig elnézi a fények és a felhők játékát tükröző nagy vizet. Színekben gazdag, érzéki, ösztönös festészete nem véletlenül emelte a hazai impresszionisták legelismertebb művészei közé. Az első balatoni kép 1911-ben készült, onnantól rengeteg időt töltött Aligán és járta köbe a tavat, amit imádott. A táj iránti szerelem évtizedekig megihlette, mindig újabb és újabb inspirációk érték. Olyannyira elkötelezett volt, hogy a Balatoni Társaság képzőművészeti szakosztályának elnökségi tisztét is betöltötte.
Csókot a derűs élet festőjének nevezték, ez a látásmód jellemzi az aligai strandon és a világosi kilátónál festett életképeit. Három évtizede a Pesti Napló készített nagy összefoglalót a művész alkotásairól, abban így írnak a balatoni munkákról: „Csók István minden nyarat Aligán tölt, mióta először bűvölte el a Tihanyig, Füredig, Almádiig, Keneséig ezüstlő víztükör s a fölötte kitáruló, végtelen égbolt sok változó csodája, káprázatos szín- és fényjátéka… Kiragadta az idő örök folyamatosságából a ritka és drága pillanatokat, azokat az intim perceket, amelyekben a Balaton úgy leplezi le magát a látó szemében, – friss-párás májusi reggeleken, szeles júliusi délelőttökön, permetező aranyba tikkadt augusztusi feleken és ködön átcsillámló szeptemberi alkonyatokon –, mint gyanútlan Zsuzsanna a fürdőben.”
A Balaton ihlette festményekből először 1928-ban nyílt nagy kiállítás a budapesti Ernst Múzeumban, majd képei megjelentek az 1935-ös jubileumi tárlaton is. A háború után megmaradt tavat ábrázoló képei – amelyek többsége magángyűjteményben található –, mint például a Balatoni táj fürdőző nővel vagy a Züzü a Balaton partján, jól illusztrálják Csók István szenvedélyes, koloritgazdag stílusát.
