Élet a Szántódpusztai Majorságban

Egyszerre skanzen, amely bepillantást enged egy 19. századi majorság életébe, és egyszerre élő, interaktív, 21. századi látogatóközpont. A Szántódpusztai Majorság „élettörténete” számos fordulatot vett az évek során, s bár vannak avarkori és római emlékek is, a település életében három igazán fontos dátum van.

Erről már Kresz Tamás, a majorság létesítményvezetője mesél: „1055-ben, a Tihanyi Apátság alapítólevelében I. András, királyi birtokként adományozta a tihanyi bencéseknek a területet. Évszázadokon át ez volt az apátság éléskamrája. Aztán jöttek a tatárok, törökök, a világháborúk és számos más behatás is nyomot hagyott a Majorságon. A 2. világháború után termelő szövetkezetként működő létesítményt 1979-ben a Siótour nyitotta újra idegenforgalmi központként, amiben jelentős szerepe volt dr. Boross Marietta néprajzkutatónak. A régi cselédszobákból apartmanok lettek, három csárda is üzemelni kezdett, közönségvonzó folklórprogramokat és rendezvényeket szerveztek ide, és felélénkült a lovasélet is. Máig nem felejtem, hogy néhány évesen éppen itt ültem először lovon, még a nevére is emlékszem, Musztángnak hívták. Meghatározó emlék, hogy nem estem le róla, és büszke vagyok rá, hogy most én vezethetem ezt a megszépült, felújított látogatóközpontot.”

A rendszerváltás után hanyatlásnak indult az itteni pezsgő élet, a 90-es évek nem volt a legjobb időszaka a Balaton-partnak, minden az átalakulásról szólt, a Majorságot is a teljes pusztulás réme fenyegette.

„A fordulatot az Európai Unió 2 milliárdos támogatása hozta. Ebből kezdődött el a rekonstrukció, amelynek során a 34 itteni épületből 13-at sikerült megmenteni az első ütemben, majd saját forrásból további 4-et. A helyi közösség is birtokba vette, akik segítettek a korhű berendezés összeállításában és számos korabeli tárgy, eszköz is visszakerült eredeti helyére. A 2023. december 15-i újranyitás óta már 12 kiállításunk látogatható. A magtárban például „A búza útja” című interaktív kiállítás tekinthető meg, ami a vetéstől az aratásig viszi végig a látogatókat, akik a bemutató végére megismerik a kenyérkészítés alapjait és egy kézműves sarokban felállított működő kemencében meg is süthetik saját kenyerünket – folytatja Kresz Tamás. – A kiskastélyban helytörténeti tárlat dolgozza fel Szántódpuszta történetét, de van egy ’Babárium’ nevű gyűjtemény is, amit Vári Katalinnak köszönhetünk. Egy olyan szoba, ahol többszáz népviseletbe öltöztetett játékbaba sorakozik. Sokak nagy kedvence, csakúgy, mint a retro kiállításunk, ahol egy 80-as évekbeli iroda élete elevenedik meg a Siótour-os időkből, korabeli bútorokkal, dizájnnal, tárgyakkal. Büszke vagyok a borászati gyűjteményre is, mert ez kifejezetten a helyi közösség közreműködésével jött létre. A környékbeliek ajánlották fel azokat az eszközöket, tárgyakat, amelyeken keresztül megismerhetjük az 1945-ig tartó időszak borászati kellékeit, szokásait – tette hozzá a létesítményvezető. – De van izgalmas méhészeti kiállításunk is, amely közel ezeréves hagyományokat mutat be, szintén interaktív módon: az érdeklődők nagyítóval is megnézhetik a méhek életét, belenyúlhatnak a mézbe, és van zenélő kaptárunk is. Aki kedvet kap, a látogatóközpont boltjában több tucat méhészeti termék közül válogathat. Berendeztünk egy kovácsműhelyt is, ahol gyermeknap alkalmával, május 25-én lesznek szuper programok és az egykori szántódpusztai kovács is mesél majd a gyermekeknek a színes pusztai életről és a mesterség fortélyairól.”

Sorolni is nehéz az érdekes programokat, de még nincs vége: tavaly például itt állították fel a szalonnasütés regisztrált világrekordját 723 résztvevővel!

Remek családi program tehát ellátogatni a Szántódpusztai Majorságba, ami az állatkedvelők számára igazi Kánaán. Nincs még egy ilyen hely a Balaton környékén, ahol ennyiféle őshonos állattal lehet találkozni. „Az egyik fő küldetésünk bemutatni az őshonos állatfajtákat: van nyuszisimogató közel száz nyúllal, vannak növendékcsirkék, kacagógerlék és számos további állat, mint például pávák, pulykák, némakacsák, ősmagyar fehér-tarka libák, ludak, pónilovak, bárányok, kecskék.

De mindezek mellett itt van még a Major nagy kedvence Füli csacsi is, valamint egy mangalicapár és közel negyven ló. Minden munkatársunknak közös szenvedélye ez a hely, büszkék vagyunk rá, hogy élettel teli Majort tudtunk létrehozni” – zárta gondolatait Kresz Tamás.