Igazi ajándék téli esküvőkhöz is!

Kövérné Kalmár Mónika újságíróként kezdte, a cukrászatba csak később vágott bele, miután férjhez ment és jöttek sorban a gyerekek. Az interneten botlott bele Fűszeres Eszter gasztroblogjába. „Elképesztő erővel hatott rám, azonnal belém hasított, hogy én is ilyesmivel szeretnék foglalkozni – mesél a kezdetekről Móni. – Rájöttem, hogy a blogolás az írás azon formája, ami nekem való. De nem egyszerűen recepteket tettem közzé, hanem a nagycsaládosként megélt, mindennapi vicces sztorikat is megosztottam. Naponta háromezren olvastak, a Facebook oldalamon pedig idővel 25 ezer követőm lett.”

fotó: Seres Péter

Móniékat nem vetette fel a pénz, az egyik hónap végén az utolsó ezresükkel beültek egy ismerősük kávéházába. Beszédbe elegyedtek, a tulajdonos pedig panaszkodni kezdett, hogy nincs megelégedve a süteményes pulttal. Innen jött az ötlet, mi lenne, ha Móni készítené ezután az édességeket. Másnapra sütött is három tortát, így kezdődött az új karrier, amiből mára saját vállalkozás lett. A cukrászda mellett Móni visszakanyarodott eredeti foglalkozásához, az íráshoz is. Első könyvét a MóniSütiről írta, a másodikban mentes recepteket tett közzé, a legújabb pedig egy izgalmas vállalkozás: esküvői vacsorák kedvenc édességeit és sós süteményeit sorakoztatja fel. „Az alapötlet onnan jött, hogy kaptam egy e-mailt egy a lánya esküvőjére készülő anyukától, hogy ő szeretné elkészíteni a lagziba a süteményeket. Arra kért, írjam le neki, mikor mit kell előkészíteni, mennyivel előbb legyen meg a tészta, mikor kell főzni a krémet, sütni a lapokat. Egy levélben ezt nehéz lett volna összefoglalni, de ötletet adott ahhoz, hogy megírjam a lagzis süteményes könyvet. A 47 süteményreceptet tartalmazó kötet első két fejezetét, az aprósüteményeket és a tepsiben sülteket közösen raktuk össze a zalaszentlászlói rokonsággal. Izgalmas feladat volt összegyűjteni azokat a sütiket, amelyek egyetlen zalai esküvőről sem hiányozhatnak. A harmadik fejezetet a sós süteményeknek szenteltem, talán ezek állnak hozzám a legközebb. Szerettem volna megmutatni, hogy van élet a sajtos rúdon és a pogácsán kívül is. A negyedik részbe pedig a modern desszertasztal viszonylag egyszerű, de mutatós darabjai kerültek. A célom az volt, hogy olyan receptek kerüljenek a könyvbe, amelyekhez nem kell extra gép, különleges alapanyag, de finomak és visszaidézik az otthon ismert ízeit.”

fotó: Seres Péter

A könyv címlapján talán a legmegosztóbb sütemény látható. A lagzis baracknak – ami egy kivájt belsejű tésztagolyó, visszatöltve lekvárral, rummal, kakaóval, majd a színét adó ételfesték után jól meg van hempergetve kristálycukorban – hatalmas rajongótábora van, de legalább ennyien idegenkednek is tőle. Egy zalai lagziban azonban kihagyhatatlan édesség, olyan nincs, hogy ne szerepelne az esküvői desszertmenüben.

„Büszke vagyok a könyvre, nagyon szép lett, amit külön köszönök Seres Péternek, aki a fotókat készítette, de ő végezte a grafikai munkát, sőt, bizonyos szerkesztési feladatokat is. A recepteken túl a négy fejezethez négy szöveget is írtam, afféle élettapasztalat-forgácsokat, néhány gondolatot arról, mit tegyen vagy ne tegyen a szülő, ha a gyereke esküvőre készül. A férjemmel mi is kiházasítottunk már három gyereket a négyből, van honnan meríteni… Móni kéretlen, ám szívből jövő tanácsait remélem kedvvel forgatják majd az olvasók, és el is készítenek majd néhányat a lagzis sütis receptekből.”

portréfotó: Pesthy Márton