Istvándy Gergely, az autentikus badacsonyi
"Az olasz családi kisvállalkozások mintája tetszik"
Növényvédelmi szakmérnökként végzett, de elindulhatott volna a cukrászat, az erdészet vagy az építészet irányába is. Istvándy Gergely azt vallja, hogy a borban benne van a zene, a kultúra, a művészet, a közösségteremtés, valamilyen szinten még a spiritualitás is.
„Egy pohár jó bor mellett fontosak a minőségi alapanyagokból készült ételek, a közösségi élmény, engem ez fogott meg a borászatban – mondja Istvándy Gergely, akinek hitvallása, hogy a nagyság nem a volumenben, hanem a minőségben rejlik. – Értéket csak elmélyült szaktudásra építve, nyitottsággal és kreativitással lehet létrehozni. Én a badacsonyi közegből jövök, szeretném tovább vinni a megalapozott szakmaiságot.” Gergely annak idején ilyen elvek mentén hozta létre társaival a Badacsonyi Kört. Több boros programot is szerveztek, és célul tűzték ki, hogy promotálják a badacsonyi borvidék feltörekvő pincészeteit. Fontos volt számukra, hogy a badacsonyi régió visszakerüljön a térképre, mert addigra a hazai meghatározó borvidékek messze előttük jártak. „Badacsonynak ugyan volt turisztikai vonzereje, de a bor-, és gasztrokultúra messze elmaradt a mostanitól. Többnyire tömegbor készült helyi fogyasztásra, és nem volt olyan belső szakmai rivalizálás sem, ami inspiráló lehetett volna.”
Az Istvándy pince története jó 200 évre vezethető vissza. Nagyszülei a Tóti-hegyen kezdtek el gazdálkodni, a nagyapja borász volt, a szakmát aztán az agrármérnökként végzett fia folytatta. „Édesapám mellett kezdtünk el mi is a húgommal és az unokatestvéreimmel bekapcsolódni a munkába, és lassan belenőttünk a szőlőbe. Három hektáron kezdtük, ma 42 hektáron gazdálkodunk, amit rengeteg munkával magunk hoztuk létre. A fő szőlőfajtánk a kéknyelű, amit húsz év után támasztottunk fel és nemesítettünk.”
Gegely már egyetemistaként azt tűzte ki célul, hogy a kommersz badacsonyi borból minőségi terméket csinál. Megismerte a legsikeresebb borászatokat, megtanulta a technológiákat és elkezdte átültetni azokat a családi pincészetbe. 2002-ben készítette el az első borát kéknyelűből, de a szürkebarát és az olaszrizling is nagy kedvence. „Terméskorlátozással, a minőséget szem előtt tartva építkeztem, 2006-tól kaphatóak a palackos boraink, és ezzel egy időben lépett be a húgom is a családi vállalkozásba. Új terület felé nyitottunk: ez lett a gasztronómia, éttermet nyitottunk. Minden organikusan jött, az egyik területre szervesen épült a következő, mindenki hozzátette a magáét, így kapcsolódott be az unokatestvérünk is az állattartással.” Gergely a családi birtok mellett saját utakat is keres. Így jött létre az Istvándy liget, ami gyönyörű esküvői helyszín és prémium minőségű kemping. Ilyen külön egység a Borműhely, melynek workshopjain bárki elkészítheti, sőt palackozhatja is a saját borát, vagy a Birtok Piknikbár és a Badizson borkimérő.
Az Istvándy birtok évente 40 ezer palack bort forgalmaz, bár az adottság meglenne akár 200 ezer palackhoz is. Gergely azonban nem szeretne nagyüzemi termelést, ami felhígítaná azt amit eddig elért. A 43 hektár nagyjából 3000 mázsa szőlőt terem, de ennek csak negyedéből készül bor, a többit gyümölcsként adják el. „Az olasz kisbirtokok példája tetszik, a generációk óta családi kézben lévő kis vállalkozásoké, akik élhető mennyiségű és értelmes munkával keresik meg a kenyérre valót.”
