Nem lenne rossz Vadnai Jonatánnal vitorlázni
„Megtalálni az érzést a hajóval…”
Bár tengerünk nincs, vitorlás sikereink azt mutatják, hogy magyarként is van esélyünk a világversenyeken, olimpiákon. Vadnai Jonatánnal arról beszélgettünk, milyen trükkös a balatoni szél, mennyire motiváló a fiatalok számára a hazai vitorlázók sikere, és hogy milyen mentális és fizikai képességeket fejleszt a hajózás.
A párizsi volt az első olimpiája, de már gőzerővel készül a Los Angeles-ire. Hajóosztályában az ILCA 7-ben a negyedik helyen végzett a Balatonfüredi Yacht Club 27 éves versenyzője, aki eddig nemcsak a mezőnnyel, de a válogatókra való felkészülésben két és fél évvel idősebb bátyjával, Benjáminnal is megküzdött. „Almádiban nőttünk fel, és mivel az édesapánk fiatal korában válogatott volt, szerette volna, ha mi is megtanulunk vitorlázni. Úgy emlékszem 7-8 évesen már versenyeztem – mesél Jonatán a kezdetekről. – Mindig volt egészséges rivalizálás a testvéremmel, de a legjobb barátok is vagyunk. Kisgyerekként ő volt a példaképem, minden egyes edzésnapon az motivált, hogy legyőzzem, ő pedig azért küzdött, hogy ne érjem utol. Mivel sajnos a szabályok nem engedik meg, hogy egy országból több versenyző is induljon az olimpián ugyanabban a hajóosztályban, a verseny a válogatókon kiélesedett. Neki a riói volt az első olimpiája, a tokióin már szoros volt a küzdelem, Párizsra pedig megfordult minden, és én mehettem.”
Bár ma már az edzőtáborokat főleg Horvátországban, Cipruson és a Kanári-szigeteken tölti, Jonatán igazi balatoni vitorlázóként kezdte. „Megtanulni vitorlázni, megszerezni az alapokat, megtalálni az érzést a hajóval, erre tökéletes a Balaton. A szélviszonyok nagyon trükkösek, itt meg lehet tanulni, hogyan kell az aktuális szélerőhöz, szélirányhoz állítani a hajót. Nem enged pihenni ez a tó. Bizonyos szint után persze, ha versenyez az ember, kénytelen utazni, kellenek az edzőpartnerek, így én jelenleg egy horvát és egy ciprusi sráccal edzek. Benjámin egyébként már befejezte a versenyzést, én azonban szeretnék majd Los Angeles után Ausztráliában is megmérkőzni, nagyon motivál a versenyzés, meg persze az is, hogy megszerezzem az első magyar olimpiai aranyérmet.”
A Vadnai testvérek eredményei vagy éppen a tokiói ezüstérmes Berecz Zsombor sikere sok balatoni fiatalt ösztönöz, hogy ezt a sportot válassza. Egy-egy világverseny után jóval többen jelentkeznek a balatoni vitorlásklubokba is. Jonatán azt mondja a hajózás mentálisan és fizikailag is remek képességfejlesztő. „Hajóosztálytól is függ persze, hogy milyen nehéz az igénybevétel, az én hajóosztályom nagyon erős fizikai kihívásokkal jár. Krajcoláskor lógunk ki a vitorlásból, a saját testsúlyunkkal kell ellensúlyozni a szél erejét. Ez kifejezetten nehéz, nagyon magas lesz a pulzusszámunk, erőteljes igénybevétel alatt kell jó döntéseket hozni. Olyan, mintha egy meredek szakaszon teljes erőbedobással hajtanál felfelé egy kerékpár versenyen és közben fejben mondjuk sakkoznod kéne. Szóval nem egyszerű a felkészülés, aminek egyébként nagyon komoly edzéselmélete van, a vitorlázás mellett napi kondiedzések szükségesek. Mindemellett úgy gondolom, erősnek könnyebb lenni, mint okosnak, szóval mentálisan talán még nagyobb a kihívás. Érezni kell, mit akar a hajó, mit szeretne csinálni, és ellensúlyozni kell, egyensúlyt kell vele kialakítani. Ráérezni milyen erők vannak a kormányban, a kötélzetben, állítani a vitorlákat, hisz a szélerő és a szélirány folyton változik. Egy versenyen ráadásul arra is kell figyelni, hogy egyszerre 60-70 hajó indul, át kell látni a mezőnyt, és folyamatosan monitorozni az időjárást is, hiszen a legapróbb tényező változtatásra késztet. Nagyon komplex dolog, hogy nyerni tudj.”
Nem csoda, hogy Jonatán úgy beszél a vitorlásról mintha az egy testrésze lenne, fontos megismerni és uralni, hiszen a nagy világbajnokságokon és az olimpiákon éppen azért, hogy minél kevesebbet számítson a felszereltség, a hajót a szervezők adják. Az olimpiára vihet ugyan a versenyző saját kötélzetet, de semmi mást. „A párizsi olimpia után tartottam egy kéthónapos pihenést, tudatosan nem ültem hajóba, kell némi szünet, hogy a következő négy évben ne legyen kiégés, lehessen teljes gőzzel nyomni a felkészülést. Persze lesz néhány rövidebb pihenő a szezonok közben, de hónapos kihagyások már nem. Március végén lesz az első világkupa, majd áprilisban a következő, májusban pedig a VB. Július közepére terveznek még egy világkupát a Los Angeles-i olimpia helyszínén, hogy legyen helyismeretünk, augusztusban pedig itt az Európa Bajnokság, nagyjából így néz ki az idei versenyév.” Mit is mondhatnánk erre? Jó szelet Jonatán!
Turizmust élénkítő hatása is van a vitorlázásnak
Felnőttként is van remény akár egy nyaralás alkalmával belevágni az alapok megszerzésébe, a Balaton körül ugyanis több vitorlástábor működik. Alsóörsön például Stricz Tamás vitorlásoktatónál tökéletesen felszerelt 6,5 méteres jolle vitorlásokon lehet tanulni, amikre egyszerre négyen férnek fel. Aki még komolyabban gondolja, és szeretne saját hajót, annak jó hír, hogy egy használt jollét már másfél-kétmillió forintért megvehetünk, manapság pedig ennyi pénzért használt autót is nehéz kapni. Aki nagyobb csapattal, 8-10 emberrel szeretne vízre szállni, az kapitánnyal együtt bérelhet vitorlást. Így az egynapos túra fejenként 15 ezer forintból kijön, azaz egy drágább vacsora árából felejthetetlen élményre lehet szert tenni. Vadnai Jonatán szerint az alapok elsajátításához azért is az egyik legideálisabb hely a Balaton, mert a tavi körülmények, a kisebb hullámzás, a part folytonos közelsége biztonságérzetet ad minden kezdőnek. „A tó tele van nyári táborral, ahol ki lehet próbálni a sportot, akár az én nevelő klubomban, a Balatonfüredi Yacht Club-ban is, ahol nemcsak gyerekeknek, de felnőtteknek is hirdetnek táborokat. A tónak az is előnye, hogy a versenyek szabad szemmel könnyen követhetők, így kiváló hétvégi program lehet például a Tihanyi Apátságról, vagy a tópartról megnézni egy túraverseny rajtját fagyizás közben. A bevállalósabbak követhetik is a hajókat biciklivel a kerékpárúton, és máris összekapcsoltunk a szórakozást az aktív pihenéssel.”
Nyitókép és naplementés fotó: Kerekes Zsombor