Remek borokkal vár a Balaton

A rangos borverseny nemcsak azért fontos a régióban, mert szakmai megmérettetést jelent, hanem azért is, mert így évről-évre nyomon követhető, hogy merre tart a balatoni borászat. Az egyik nagyarany díjas pincészet vezetője szerint néhány évnyi megingás után ismét visszatért a borivó kedv. És persze a minőség mindent visz.

A Balatoni Borok versenyét a Balatoni Szövetség szervezi, mely szervezet jelenleg 92 polgármester szövetségét jelenti. Pali Róbert elnök, aki egyúttal Vonyarcvashegy polgármestere is, büszke arra, hogy a szervezet több mit 120 éves fennállása óta most vannak a legtöbben. „Minden település jogosultsága, értéke azonos. Ahogy az elődeinknek, úgy nekünk is rendkívül fontos, hogy ne csak a közvetlen Balaton-parti településeket szólítsuk meg, hiszen turisztikai, gazdasági, élhetőségi szempontból lényeges, hogy az egész térségben gondolkodjunk, és ne csak a nyári szezonban, hanem mind a négy évszakban. Ne csak egy-egy város, település legyen sikeres, hanem az összefogás, az együtt gondolkodás eredményeképpen az egész régió. Arra fókuszáljunk, ami összeköt, erősít bennünket, amiben hasonlítunk, ne pedig arra, hogy miben különbözünk. A hálózatban levés, a közös gondolkodás adja a térség erejét, mind az élménykínálatban mind a gazdasági fejlődésben nagyon fontos.

A borversennyel is a régiót erősítjük, célkitűzésünk, hogy a balatoni borászok megbecsülésével és elismerésével visszacsatolást adjunk a munkájukról. Ez segít a bormarketingben, eladásban is. A bor nem hétköznapi ital. Mindig történetet is mesél: az adott évről, a dűlőkről, az emberekről, akik gondozzák a szőlőt. A bor nem a véletlen műve, kemény munka, komoly szaktudás kell hozzá, így a történet, amit mesél mindezek lenyomata.”

A versenyen nagyarany minősítést kapott, és a Balatoni Borrégió Legjobb Fehér Bora 2026. címet nyerte a Tornai Pincészet Selection Apátsági Furmint 2022. bora. „Mivel több hazai és nagy nemzetközi versenyen is indulunk, előre kiválasztjuk, hogy melyik bor, hol képviseljen bennünket. Nem akarjuk, hogy a versenyeken a tételek ismétlődjenek – mondja Tornai Tamás a pincészet tulajdonosa. – Sok, nagyon szép sikert tudhatunk magunkénak, de ahogy mondják, ’senki sem lehet próféta a saját hazájában’, így különösen izgalmas e nagy hagyományú régiós borverseny. Nagyszerű borok készül a Balaton Borrégióban, közülük is kiemelkedőt alkotni, büszkén vállalt örömteli sikernek számít. Az idei évben különösen, mert idén 80 éves az édesapám alapította pincészet. 1946 óta 80 alkalommal szüreteltünk. Azóta tanuljuk, csiszoljuk hogyan lehet jobbat és még jobbat produkálni. Egy ideje az alapító dédunokája is aktív csapattag, így már a negyedik generáció építi tovább a tudást, a tapasztalatot. Szükség is van erre, hiszen az új vásárlóink között az ő generációja jelenik meg, természetesen új életviteli, étkezési szokásokkal. A bor számukra is fontos ital, de annak stílusában, méretében, megjelenésében igazodni kell az általuk követett trendekhez. Egyértelmű irányváltozásnak látom, hogy nagyon elbillent a fogyasztás a fehérborok irányába, és a mennyiségnél sokkal fontosabb a magas minőség. Az információszerzés, választás és váltás gyors, az elköteleződés csekély. Időrendben nézve, volt egy kis megingás, olyan, mintha kimaradt volna néhány év, vagy egy generáció, de a most belépő fogyasztók megint nagyon érdeklődőek. Úgy látszik, ismét értékké vált leülni egy pohár bor mellett jót beszélgetni, részt venni egy minőségi közösségi élményben.”

Szintén nagyarany díjas lett, egyúttal a Balatoni Borrégió idei Legjobb Desszert Bora a Varga Pincészet Aranymetszés Badacsonyi Olaszrizling késői szüret 2022. bora. „Az egész verseny két legmagasabb pontszámú bora a mi két borunk: az egyik a már említett késői szüretelésű olaszrizling a másik pedig egy édes szürkebarát – mondja Varga Péter, a pincészet tulajdonosa, aki azt is elárulja, hogy nemigen szereti a desszertbor kifejezést. – Desszertbornak a késői szüretelésű, természetes édes borokat szokás hívni, de szerintem e kifejezés fölött már eljárt az idő. Régen az volt a divat, hogy az édes ételek mellé ittak édes borokat, ám ez mára megváltozott. A desszertekhez többnyire száraz, nagytestű vörösborokat kóstolnak, mert az édesség és a fanyarság ellentéte izgalmassá teszi a párosítást. Amúgy én szárazbor-sznobizmusnak hívom, amikor azt mondják, hogy az édesbor nem bor. Aki ilyet állít, az nem ért a borászathoz. Persze nem baj, ha elfogult valaki, de az már nem jó, ha valamivel szemben vagyunk elfogultak. Az édesborban több a törődés és a szőlőtermelői munka, nagyobb a kockázat, mert nagyok a termékveszteségek, hiszen tönkre is mehetnek a fürtök. Megdézsmálják az állatok, töpörödnek a fürtök, csak harmadából, negyedéből lesz a termés, az viszont nagyon különleges. Minél több ideig van a tőkén a szőlő, annál több lehetősége van, hogy ízeket, aromákat felvegyen. Mivel nálunk viszonylag korán jönnek a hideg, csípős hajnalok, ez nagy mértékben elősegíti az aromaképződést. Ha belegondolunk, a világ leghíresebb borai általában édesborok, a versenyeken a szakértők is az édesborokat értékelik magasabbra amiatt, amit az előbb elmondtam. A szárazbor-sznobizmus nem csak magyar jelenség. Egy francia bortermelőt megkérdeztek, miért nem írják rá a borukra, hogy édes. Azt ugyanis tudni kell, hogy már nem kötelező az EU-ban ráírni az édességi fokozatot a palackokra. Ő valahogy így fogalmazott: ’a fogyasztónak joga van ahhoz, hogy ne tudja, hogy milyen édességi fokozatú bort iszik. Így teljes szárazborivó öntudatával ihatja a kedvenc édes borát.’

Mi is követjük persze a trendeket, most újra fehérbor divat van. 1986-ban, amikor a pályát kezdtem szintén fehérbor divat volt, igaz, akkor már több száz éve. Azelőtt több száz évig vörös. Mostanra viszont rendkívüli sebességgel váltják egymást a trendek: 2000 körül jött a rozé, 2020 óta ismét fehérbor divat van, de ez nem a korábbi, érlelt, testes ital, hanem az üde, friss fehérbor. A gyors változás nem kedvez a borászoknak, hiszen mi 30-50 évre telepítünk szőlőt. Ha a trendek 10-20 évente változnak, azzal nem lehet lépést tartani. 40 éve az átlagember nem tudta, mi az Irsai, 20 éve jelentéktelen fajtának számított, most pedig a rizling mellett a legtöbbet adunk el belőle.

Egy borverseny megmutatja azt is, milyen irányban változik a borkultúra. A Balaton és környéke mindig kiemelt terület volt ebből a szempontból, és egyre inkább azzá vált az utóbbi időben. Egyre érdekesebb, mint turisztikai desztináció és mint lakóhely is. A borértékesítés szempontjából is felértékelődött ez a régió, a bortermelés szempontjából pedig már régóta az, különösen a fehérborok tekintetében. A fehérboros aranyak és nagyarany díjak 90%-át a Balaton és Tokaj hozza el általában Magyarországnak a nemzetközi borversenyekről. Így elmondható, hogy a Balatoni Borok Versenye nagyon erős megmérettetés. 214 borból pedig az első és a második helyet megszerezni nagy büszkeség és öröm.”

A XXIII. Balatoni Borok Versenye további fődíjas borai:

· A Balatoni Borrégió Legjobb Vörös Bora 2026-ban az Obsitos pincészetből Varga János Syrah 2023. bora lett.

· A Balatoni Borrégió Legjobb Rozé Bora 2026-ban a Simon Pincészet Syrah rozé 2025. bora.

· A Balatoni Borrégió Legjobb Pezsgője 2026. címet a Garamvári Szőlőbirtok Garamvári Classic Brut NV pezsgője kapta.

Különdíjak:

· A Bírálóbizottság elnökének különdíját, mely a legjobban szerepelt olaszrizlingnek jár a Fodor Borbirtok Aszófői Olaszrizling 2024. bora nyerte.

· A Magyar Bor Akadémia különdíját a bírálaton legtöbb pontot elért bor, a Varga Pincészet Aranymetszés Badacsonyi Olaszrizling késői szüret 2022. bora kapta.

· A Balaton Fejlesztési Tanács különdíját a Folly Arborétum és Borászat Budai Zöld 2025. bora kapta.

· Az Amorim Cork Hungary Zrt. különdíját a Varga Pincészet és a Garamvári Szőlőbirtok nyerte.

· A Cellarius Kereskedőház Kft. különdíját a Tornai Pincészet és a Bujdosó Szőlőbirtok és Pincészet kapta.

· A Kwizda Agro Kft.különdíját a Simon Pince Syrah rozé 2025. bora és a Folly Arborétum és Borászat Budai Zöld 2025. bora kapta.