Veszprémi Szent Mihály-székesegyház
A veszprémi óvárosban sétálva figyelmünket nem kerülheti el az a két, markánsan emelkedő torony, amely Magyarország egyik legrégibb székesegyházát hirdeti már messziről. Érdemes hát felmenni a várba, hogy közelebbről is megtekinthessük az egyházi építészet eme gyöngyszemét. A Gizella királyné alapította templomot Szent Mihály arkangyal tiszteletére emelték.
Az 1380-as veszprémi tűzvészt követően a székesegyházat gótikus stílusban építették újjá, majd a XVIII. század elején a templom barokk külsőt kapott. Stílusváltása azonban még itt sem ért véget, hiszen a XX. század elején neoromán stílusban épült újjá az épület feltételezett eredeti külsejének helyreállítását megcélozva. Ha tehetjük, üljünk be egy percre, s élvezzük onnan az épület belső szépségét, békéjét.
A székesegyház északi oldala mellett találjuk Veszprém talán legrégibb középkori épületét – a X–XI. századból –, ahol Szent Imre legendája szerint első királyunk fia szüzességi fogadalmát tette. A középkori oklevelekben többször említett kápolnát részben akkor bontották el, amikor a XVIII. században a székesegyházat észak felé bővítették. Itt őrizték Szent György fejereklyéjét, amelyet még Szent István király a bolgárok felett aratott győzelme emlékére a bizánci császártól kapott. Később Vetési Albert püspök a kápolnát felújíttatta, és egy vörösmárvány gótikus oltárt állíttatott fel benne, amelynek töredékei ma is láthatók. Vetésit a Szent György-kápolnában temették el, de sírját a XVIII. században barbár módon feldúlták.
