Ha tudatosan utazunk, olcsóbb lehet az idei nyaralás

Ennek a tudatosabb hozzáállásnak köszönhetően sokan olyan helyeket választanak célpontul, amelyek eddig kevésbé voltak divatosak. „Ezeken a településeken olcsóbb a szállás és a szolgáltatások ára is kisebb, ráadásul nyugodtabb a légkör – tette hozzá a szakember. – Sokan újra felfedezik az apartmanok nyújtotta szolgáltatásokat a hotelek helyett és élénkülni látszik a kempingturizmus is. A tudatos utazók azok a vendégek, akik figyelnek arra, hogy kevesebbet kelljen költeni szórakozásra, ezért a Balatonon az ingyenes események programturizmusa élénkülőben van. Ezeket az eseményeket egész évben a Nyitott Balaton akció keretében is népszerűsítik, ez az oka annak, hogy egyre többen látogatják a szabadtéri koncertek, filmvetítések, túrák és fesztiválok programjait.”

Nem csak négyezerért kapható lángos. Igaz, azon nincs libamáj

A tudatos turisták nem dőlnek be azoknak a híreknek sem, amelyek arról szólnak, hogy csak négyezer forintos lángos kapható a Balatonon, ők tudják, hol kapható a finomság nyolcszáz forintért. „Az előrelátó utazók nemcsak fejben aktívak, hanem fizikailag is. Képesek mondjuk felülni egy kerékpárra csak azért, hogy félórával később egyenek egy jót – folytatta Fekete Tamás. Szerinte egyébként idén már a fagylaltosokat is célkeresztbe állították azok, akik a balatoni utazások ellen kampányolnak. Történik mindez annak ellenére, hogy az idei Balaton Fagyija versenyen induló cukrászok többsége már több helyen elmondta, hogy idén nem lesz nagy árváltozás a nyaralóövezetben. Tavaly az átlagár 550 forint körül mozgott, idén pedig 580-600 forintot kell fizetni majd egy minőségi fagylaltért.”

„A idei előfoglalási statisztikák azt mutatják, hogy a főszezon a tavalyinál is jobb lehet. A Balatonra kezdenek visszaszállingózni a külföldi turisták, a szállodánkba sok cseh vendég foglalt szállást. Ők nem 3-4 napra jönnek, ahogy az átlag magyar teszi, hanem két hétre. Ezzel párhuzamosan Dubajból is érkezett több foglalásunk. Ők is hetekre foglalták le a prémium szintű szobáinkat – mondta Antal Bernadett az alsóörsi Hotel Laroba értékesítésért felelős vezetője. – Igaz, az átlagárak az előfoglalási szezonban most még 10-15 százalékkal alacsonyabbak, mint majd júliusban-augusztusban lesznek.” A szálloda vezetője úgy véli, komoly összegeket spórolhat meg az, aki előre megtervezi és lefoglalja utazását. Jelenleg egyébként az egy főre eső szobaár náluk 25 ezer forint alatt van, amibe beletartozik a félpanziós ellátás is, de természetesen ez az ár 15 százalékkal magasabb is lehet majd főszezonban, amikor már vészesen fogynak a szobák. Antal Bernadett szerint leginkább azok panaszkodnak a balatoni árakra, akik nem terveznek előre, nem járják megfelelően körbe a lehetőségeket.

Hecckampány a lángos körül

Éskovács Péter, a Balatoni Turizmus Szövetség tanácsadója szerint idén a tavalyihoz képest kicsit korábban elkezdődött az a Balaton-ellenes hecckampány, amelynek főszereplője az extra drága lángos. Szerinte teljesen „normális”, hogy idén már tavaszi szezonban elkezdődött a Balatonnal kapcsolatos álhírek gyártása, hiszen éppen választási kampány zajlik az országban, így a tavalyinál is erősebb kritikával kell fogadni mindazt, amit az interneten olvashatunk. „Ha mindezt megtesszük, akár olcsóbb is lehet a nyaralásunk idén nyáron – mondta a szakértő. – A turisztikai ipar tele van álhírekkel, amelyek félrevezethetik az utazókat és tönkre tehetik a nyaralásukat. Ezek az álhírek az interneten, a közösségi médiában, sőt még a szóbeszédben is terjedhetnek. A dezinformáció turizmusra gyakorolt hatása széles körben ismert, komoly szakirodalma van, ami egyetemi előadások, kutatások alapját is képezi. A legtöbb vizsgálat megegyezik abban, hogy az álhírek globális hatást gyakorolnak a vállalkozásokra, és jelentős veszélyt jelentenek a turisztikai ágazatra, amely különösen kitett ezen hatásoknak, mivel világszerte emberek milliói által generált és fogyasztott információkra támaszkodik.”

Gyakran a külföldi kormányok gerjesztik az álhíreket

Hogy az álhírek mennyire meg tudják keseríteni egy egész turisztikai régió életét, arra Bali az egyik legjobb példa, ahol 2017-ben kitört az Agung-hegy egyik vulkánja. Ez az esemény különösen nagy kihívást jelentett a helyi turisztikai szektor számára. A bizonytalan természeti viszonyok következtében a turizmus jelentősen visszaesett. Ezt tovább súlyosbította a YouTube-on keringett álhír egy videó formájában, mely szerint hatalmas lávafolyamok öntötték el a régiót. „Később derült ki, hogy ez egy másik vulkán kitörését mutatja, ám addigra a média is felkapta a hírt, sőt hozzátették, hogy a vulkánkitörés miatt a kitelepítettek száma elérte a 15 millió főt. Abba már senki nem gondolt bele, hogy Bali lakossága akkor még csak 4,2 millió volt. Az indonéziai sziget kormánya meg is vádolta a konkurens régiókat és országokat, hogy álhíreket terjesztenek a szigeten zajló vulkáni tevékenységek veszélyéről, mindezt azért, hogy hasznot húzzanak a Balin gerjesztett problémából” – mondta Éskovács Péter.

Szöveg forrása: Világgazdaság (2024.05.21.)